Ma voltam KOZMIKUSNÁL! Képzeljétek! Nagyon durva volt! Én még soha… de tényleg soha… mármint a mai napig. Bár már hallottam arról, hogy van ilyen, de eddig azt gondoltam, ugyan miért vinnének engem Gazdiék ehhez a csodatevőhöz….

Hmmm… mégis megtörtént.

„E” elvitt és otthagyott.

Egy darabig még hallottam a hangját, aztán a nyitogatón átkelve elment. (Lehet, hogy már nem vagyok nekik elég jó?!) Teljesen elszomorodtam. A mellettem lévő magas izén, amilyenre engem is feláááááálllllítottak egy picike hópihe típusú ebtársam figyelt. Mit tud ő amit én nem? Megelégedett mosollyal szinte már-már trónolt a tartóbigyóján és készségesen tűrte, hogy megszabadítsák kócos bozontjától. Elképedtem! Velem is ez történik majd? Levágják a bundácskámat?

Aztán fésülgetni meg simogatni kezdett a kétlábú, akihez elvittek (gondolom ő lehetett a kozmikus) és azt is mondta, hogy most van szőrváltásom, amit nem értek... erről nekem eddig nem szólt senki (de azért remélem nem fog fájni.....). Nagyon jól csinálta! De tényleg! És egy idő után már nem is féltem (annyira).

Telt múlt az idő aztán: egy ismerős hang! YUPPEEE! Ez „E”!!!! Nagyon oda voltam! J Amikor meglátott, teljesen elképedt! Azt mondta: „Te vagy az Samu!? Hát meg sem ismerlek! Micsoda átvltozás!”. Hát ki más lenne? Azt hittem lehidalok! Én itt várom, tűrök, ő meg nem ismer meg??!!!! Már kezdtem megijedni, hogy akkor haza sem visz, de aztán nyalogatni kezdtem ahol csak értem, hogy tutira megismerjen! Ez bevált!

Hazahozott és még egy két szuper ajándékot is kaptam tőle (valami újfajta jutifalit, egy ehető rágni való csontot és egy nagy fésűt (nah, jó az utóbbi annyira nem hozott lázba!))!

Amikor Anya, Apa és „N” meglátott, totál odavoltak! Mondták is, hogy ez a kozmetikus egy VARÁZS-LÓ! Hát én sejtettem , hogy van valami misztikus ebben a dologban, de mondtam nekik, hogy ló nem volt… csak mi kutyák, meg egy kétlábú.

Bifór 

Áftör